Western Canadian Hungarian Folk Festival

Western Canadian Hungarian Folk Festival

Míg mi a feketetói vásárba tartottunk a világ másik végén hatalmas fesztivált tartottak a hétvégén. Nyugat-Kanadában, Edmontonban megrendezett fesztiválról beszélgettem a fesztivál elnökével, a Csárdás Magyar Néptáncegyüttes egyik vezetőjével Tóth-Vörös Patríciával.

 

Mióta létezik a fesztivál, milyen célból és kik hozták létre?

A fesztivál idén ünnepli a 37. évfordulóját. Kanadában a nyugati tartományok (Victoriától Winipegig) elhatározták, hogy minden évben megszerveznek egy fesztivált, ahol a magyar népi kultúra őrzésével foglalkozó csoportok összetudnak jönni. Szerettek volna élő népzenét hallgatni, táncolni, táncházakat tartani, otthonról táncosokat hívni, hogy mélyebb tudásra tegyenek szert. Ezen a fesztiválon 12 csoport szokott összejönni, október második hosszú hétvégéjén, az itteni hálaadás ünnepség alatt. Mindig más-más város az, aki felvállalja a fesztivál megszervezését. Idén mi, az Edmonton Csárdás Táncegyüttes vállaltuk el, mert most ünnepeljük a 40. évfordulónkat. Jövőre már más város fogja megrendezni a fesztivált.

 

Milyen programokkal várta a fesztivál a vendégeket? Hogyan épült fel a rendezvény?

Ez a fesztivál 3 napból állt, péntek este érkeztek a résztvevők és este kezdõdött igazán a fesztivál a nyitó táncházzal. Szombaton különbõzõ programokat szerveztünk a fesztivál vendégeinek. Paulusz Jeszika és Paquette Sylvie a Gyanta zenekar tagjai tanítottak 3-5 éves gyermekeinknek táncot. Vass Gábor aki Calgaryból érkezett a Vadrózsa Táncegyüttesbõl és Dobi Andrea a torontói Kodály Együttesből tartottak rábaközi tánctanítást a 6-12 éves gyerekeknek.

Baranyai Barbi és Kádár Ignác (későbbiekben:Náci) tanítottak bagi táncokat a középhaladó csoportnak, felnőtteknek pedig ördöngõsfüzesi táncokat. A Zagyva Banda zenei oktatást nyújtott a vendégeinknek, a Gyanta zenekar 2 énekesnője pedig énektanítást füzesi énekekből. Sikerült kihoznunk két jó barátunkat, akik varrják nekünk a viseleteket, Rimóczi Hajnalkát és Lacit Lengyeltótiból. Népviselet bemutatót tartottak előadással egybekötve, de emellett kiállításukat is megtekinthettük.

Náci és Barbi legfőbb feladata az volt, hogy segítsék az itteni táncosok néptánc tudásának fejlesztését. Emellett a Zagyva bandával együtt eljöttek az iskolámba, ahol tanítok és egy fantasztikus előadást tartottak majd 800 gyereknek s tanárnak. Két számot adtak elő közösen a Csárdás Táncegyüttessel.

Szombat este volt egy fantasztikus előadásunk a Szent Alberti Arden Színházban, amelyben a Zagyva Banda bemutatta legújabb albumát. Ebben az előadásban táncolt Barbi és Náci, illetve a Cifra Zenekar is bekapcsolódott. A Gyanta Zenekar 4 táncost kísért a torontói Kodály Együttesből. Rimóczi László és Hajnalka örkői táncokat mutattak be. A színházban telt ház volt, a közönség nagyon jól érezte magát. Az előadás után táncházzal folytatódott az este. Vasárnap 14-kor volt egy gálaműsor, ahol az összes nyugati csoport bemutatkozhatott, 19 órakor pedig újabb gálaműsor következett.

A Zagyva a fesztiválzenekarunk volt. A Gyanta és a Cifra együttes a táncházakban muzsikáltak, s a három zenekar egymást váltotta azért, hogy folyamatos legyen az élő népzene. Barbi személyesen is besegített a mi gyermek tánccsoportunknak, segítette előkészíteni őket a műsorra. Emellett van egy pár Kőrösi Csoma Sándor programos, akik a meghívásunkat elfogadták és segítségükkel még jobbá tehettük az idei fesztivált. Ők nélkülözhetetlenek voltak, név szerint Mészáros Eszter, aki Detroitba dolgozik most, Berki Gergő, Naszák Szilvia, aki Kelonában van, Fózer Dóri, aki Calgaryból jött és a helyi ösztöndíjasunk Tancár Gergely. Ezek az ösztöndíjasok kitettek magukért, sokan néptáncos háttérrel rendelkeznek és éjjel-nappal nagyon keményen dolgoztak. Ritka ilyen jó emberekkel találkozni. Köszönjük nekik!

Volt a fesztiválunkon egy kis piacunk is, ahol egy kedves anyuka, aki a csoportunk tagja is egyben, friss kürtõs kalácsokat készített a vendégeinknek. A piacon lehetett venni mindenféle csodaszép dolgot. Rimóczi Hajniék hoztak viseleteket, pénztárcákat, keszkenőket, mindenféle tárgyakat, de a helyi tánccsoportok is hozhattak dolgokat.

 

Kik a fesztivál résztvevői? Az amerikai, kanadai magyarok zöme ilyenkor találkozik?

Meg kell említenem, hogy az idei fesztiválunkon sikerült összehoznunk több száz embert, nemcsak a tartományunkból, nemcsak Nyugat-Kanadából, hanem az egész országból is. Magyarországról rengeteg vendég érkezett, majd 2 évig kerestünk szponzorokat, támogatókat, hogy a fesztivált létrehozzuk, mert mi egy nonprofit szervezet vagyunk.

Rengeteg szervezet segített minket, mellyel folyamatosan előrébb jutottunk és segíteni tudtuk a fesztivál létrejöttét. Ez a fesztivál számunkra élő példa arra, hogy milyen az, amikor az emberek együttműködnek a másikkal, s ezzel nagyon sok mindent eltudunk érni. Magyarországról is rengeteg segítséget kaptunk a kedves zenész és táncos barátainktól. Az itteni táncosok más csoportokból mindig készek voltak segíteni, amikor szükségünk volt rá. Helyi pékek, mindeféle emberek segítettek. Szokás a táncházakban késői étkezést biztosítani, finom házi magyar kolbász, lángos került az asztalokra. Ezeket a dolgokat mind az önkéntesek csinálták. Köszönjük nekik!

A fesztivált a férjemmel Vörös Sándorral együtt szerveztük. Közel 100 ember segítette munkánkat, közülük ki szeretném emelni a Csárdás Táncegyüttest, a gyerekek szüleit, Toldy Évát az Edmontoni Magyar Kultúrkör elnökasszonyát, Bíró Zsuzsannát és Takács Gábort.

 

A jövőben remélem hasonlóan gazdag fesztivált tudnak szervezni, s talán arról már személyesen tudunk tudósítani. További sok sikert a Csárdás Magyar Táncegyüttesnek! Köszönjük az interjút Tóth-Vörös Patríciának!

fotó: Sefel Katalin