„VIRTUST TENNI A NEMZETÉRT”

„VIRTUST TENNI A NEMZETÉRT”

-az 1848-49-es szabadságharc története…ahogy a nép ajkán él-

a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes táncjátéka,

Csoóri Sándor-Sára Sándor: 80 huszár című filmje alapján.

A táncjátékot írta: Deffend Irén

 

 

1848 májusának végén hihetetlen hír söpört végig a galíciai főhad-parancsnokság területén: egy teljes huszárszázad a tisztek vezetésével megszökött. A szökés a legdurvább katonai kihágásnak számít. Az 1848. márciusi forradalom híre, eljutott azokhoz a magyar huszárezredekhez is, amelyeket a Habsburg-birodalom azért tartott az ország határán túl szolgálatban, hogy a birodalom elleni lázadásokat és népfölkeléseket ne a helybeli katonák verjék le, hanem idegenek. A táncjáték egy magyar huszár század hazaszökésének története az 1848-as szabadságharc idején, akik a galíciai Mariampolból május 28-án indultak útnak, a 6. Württemberg huszárezred 2. százada Lenkey János első kapitány vezetésével. A huszárok megesküsznek egymásnak, hogy hazamennek. Csakhogy ilyen erejű döntés sose történhet meg tragikus áldozat nélkül. A sorstól kikényszerített cselekvés példája, amely történelmünkben kísértetiesen újra és újra visszatér.

A Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes táncos története, Csoóri Sándor és Sára Sándor maradandó értékű filmjének legerősebb mozzanatával: a Lenkey huszár század szökésével indul. Az ő sorsukat a falusiak életén és egy emberi sorson keresztül követjük tovább, a világosi fegyverletételig. Az események sorában megjelenik a hazaérkezés öröme, az falusi újoncok toborzása, egy győztes csata és az azt követő mámoros boldogság, de a történelem által megírt befejezésként és elkerülhetetlenül a fegyverletétel is. Megjelenik a magyar falu népe, dalok és táncos sokasága- 1948-49 története, ahogy a nép ajkán él- amit a magyar folklór megőrzött ebből a dicső korszakból a jövő generációk számára.

A magyar folklór XIX. századi anyaga – ami megőrizte a szabadságharc emlékezetét – nem csupán drámaian és szívbemarkolóan, hanem sokszor sajátos humorral emlékszik vissza történelmünk ezen időszakára. A nagy küzdelmek és sorstragédiák, az idő elteltével más színezetet kapnak: a humorban oldódnak fel végül. A reformkor táncai és zenéje a mai napig alapvetően meghatározzák a magyar népzene és néptánc kultúrát. Éppen ekkor, ebben a nagy történelmi időben született meg: a verbunk és csárdás!

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.