Táncház napja interjú

Táncház napja interjú

Idén negyedszerre rendezik meg a Táncház Napját az első táncház évfordulóján országon belül és határainkon túl, hogy népszerűsítsék a negyvenhárom éve elindult, a modern város kereteihez a néptáncot és a népzenét – és ezzel együtt szép lassan népi kultúránk egészét –adaptált mozgalmat. Hont Angélával a Hagyományok Háza szervezési és kommunikációs osztályának vezetőjével beszélgettem a Táncház Napjáról és a Hagyományok Háza nyári időszakáról.

Mikor és kik indították el a Táncház Napjának szervezését, kinek az ötlete volt?

Az első budapesti táncházat 1972. május 6-án négy budapesti táncegyüttes (a házigazda Bihari, a Bartók, a Vasas és a Vadrózsák) részvételével a Liszt Ferenc Téri Könyvklubban (ma az Írók Boltja része) rendezték meg három budapesti fiatal táncos (Foltin Jolán, Lelkes Lajos és Stoller Antal) kezdeményezésére, akik Széken szerzett friss élményeiket kívánták megosztani táncos társaikkal.

Ennek apropóján rendezzük meg 2012 óta minden évben május elején a Táncház Napját, amit az első táncház negyven éves évfordulóján civil kezdeményezésre igazából az OTP 2011-ben meghírdetettmeghirdetett Együttható pályázatának köszönhetően indítottunk el. A megrendezésben, ötletelésben Kelemen László, Halmos Béla és én vettünk részt, de igazából Halmos Béla volt az, aki rögtön hívta a zenész barátait, tanítványait s minden ismerősét, akit csak tudott ennek a rendezvénynek a lebonyolításához. A cél az volt, hogy ezen a napon a táncházmozgalomban résztvevő zenészek, táncosok, kézművesek megmutassák országnak- világnak a táncház örömét, népi kultúránk XXI. században is megélhető módjait, szórakozási formáit.

A két éve hirtelen elhunyt legendás népzenész és kutató emlékére idén két díjat is átadunk a Zeneakadémián aznap este rendezett Táncház Napi gálaműsoron, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének Elfeledett Székelyföld műsorát mutatják be. Egy arra méltó magyarországi, ám határon túli kapcsolatokkal rendelkező, 40 év alatti fiatal prímás Halmos Béla egykori hegedűjét veheti át vándordíjként a szakmai kuratórium – Árendás Péter, az LFZE népzene tanszék és a Hagyományok Háza, Liber Endre, a Hangvető Kiadó, Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes prímása, Szűcs Sándor a HHBK és Virágvölgyi Márta, a Táncház Egyesület képviseletében – döntése alapján. A díj a hegedű egy éves használata és egy koncert lehetőség a Hagyományok Házában.

A Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület Halmos Béla-emlékérmet készíttetett Kiss B. György éremkészítővel. Halmos Béla portréját ábrázoló bronzérem odaítélésével a közösségi, szervező munkát végzőkre szeretnénk felhívni a figyelmet, hisz nélkülük – ahogy zenészek és táncosok nélkül sem – nem valósultak volna meg a táncházmozgalom eredményei, ma a táncház-módszer nem szerepelne az UNESCO szellemi kulturális örökség legjobb gyakorlatok listáján.

Idén május 9.-re esett a választás, de hol lesz pontosan a rendezvény?

A központi rendezvényt idén is az emblematikus Liszt Ferenc téren tartjuk, az Ady szobor előtt kialakított táncplaccon élő zenére – ahogy illik – tanítanak például dunántúli, mezőségi, zoboralji, moldvai és szerb táncokat szakavatott tánctanárok segítségével.

A kicsiket délelőtt énekes-táncos játékokkal, mondókákkal várják a hűs fák alatt, egész nap alkalom nyílik a kézműves-hagyományainkba is belekóstolni, de a tánctól megfáradva énektanulásra vagy mesehallgatásra is nyílik lehetőség – nemcsak kiskorúaknak.

Délután 3-kor még van szerencsénk első kézből meghallgatni az első táncházakról szóló emlékeket, hiszen moderált beszélgetésre hívták a szervezők az egykori résztvevőket és szervezőket az egyik közeli kávézóba.

Közreműködő zenekarok többek közt: Borfolk zenekar, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének hallgatói, Nagy Albert és bandája, Babra zenekar Falkafolk, T’Rakija, Bontsál Banda

A rendezvény házigazdái Szente János és Kubinyi Júlia

A Táncház Napja világüzenetét idén két legendás koreográfus, Novák Ferenc Tata, az első táncház házigazda együttesének, a Bihari együttesnek egykori vezetője és Timár Sándor, a táncházat széles körben elterjesztő Bartók együttes egykori vezetője mondják el. A videoüzenetet a Táncház Napja minden helyszínére előzetesen elküldik, a központi rendezvényen pedig az első táncház emlékére állított emléktábla megkoszorúzásakor élőben is elhangzik délután fél 3-kor.

Úgy vettem észre idén is számos más városban is tartanak hasonló rendezvényeket…

Szerencsére az ország számos pontján, sőt határainkon túl is – így többek között Bécsben, Máramarosszigeten, Zalaegerszegen vagy épp Debrecenben – lehet számítani Táncház Napi rendezvényekre, de online is figyelemmel követhető a központi helyszín programfolyama.

Vidéki helyszínek:

A Táncház Egyesület szervezésében Debrecen, Jászberény, Székesfehérvár, Szekszárd, Zalaegerszeg kerül sor táncház napi rendezvényre, de tudomásunk van önként csatlakozó helyszínekről is, így többek között Bécsben, Gátéron, Tatabányán és Máramarosszigeten is.

Nagyon pozitív dolognak tartom, hogy ezen a napon minden az önkéntességről szól, ez tudatos választás volt a részetekről?

A Táncház Napja tudatosan az önkéntességre épít, ezen az egy napon a közreműködő zenészek, tánctanárok, kézművesek, mesélők, szervezők önkéntes munkával mutatják meg a nagyvilágnak milyen örömforrás a táncház, mire fontos a népi kultúra szeretete. 

A Táncház Napját beharangozó események is lesznek, hasonlóan az eddig évekhez?

Igen, a Táncház Napja előtt május 5.-én 17.00-tól a Deák téren és 7.-én 17.00-tól a Blaha Lujza téren flashmobokkal népszerűsítjük a rendezvényt, ahova szintén várunk titeket is!

A továbbiakban milyen rendezvényekre készültök?

Kolozsváron lesz néhány nap erejéig a Hagyományok Háza napok május közepén, ennek a végén lesz a záró esemény a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi turnéjának záró előadása hétfőn, de pénteken a Kriza János Néprajzi Társaságban folyamatos előadások lesznek a Hagyományok Házáról, másnap szombaton kurzusokat tartunk népzenészeknek és táncosoknak. Célunk bemutatni és átadni mindazt, amit mi itt csinálunk és a tanulságokat elmondani. Ez a legközelebbi esemény. Nyáron újra lesz Prímás verseny Balatonfüreden, most ismét a cigányprímásokon van a hangsúly. Idén először ott leszünk a Művészetek Völgyében is, ahol a Fonóval és a Kobucival karöltve csinálunk egy Folkudvart, mellyel cél a népi kultúra bemutatása, megszeretettése azokkal, akik kevésbé ismerik a kultúrának ezen ágát.

Nekünk a legfontosabb, hogy nyissunk kifelé!