Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf

Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf

Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf, az Angyalföldi Vadrózsa és Vadvirág Táncegyüttes művészeti vezetői, december 21-én a RaM Colosseumban igazi multikulti előadásra készülnek a Vadrózsával, a Csángálló Zenekarral és a Zagyva Bandával Külcsín Belbecs címmel. S hogy milyen lesz az előadás? Kristóf mesélj egy picit a bemutatóról, hogyan jött az öltet?

F.K.: Valóban december 21-én új bemutatóra készülünk, hiszen a gyerek Pávára való felkészülés mellett a felnőtt együttesben is komoly munkák folytak, folynak a mai napig. Ennek a gyümölcse lesz ez a műsor. Az ötletet a Csángálló Zenekar adta, mellyel többször dolgoztunk már, illetve több táncházban és néptáncos, népzenész rendezvényen futottunk össze. Már régen eldöntöttem, hogy ezzel a fergeteges zenekarral egy közös műsort létre fogok hozni. Az idő most jött el. Aki nem ismerné őket, azoknak annyit érdemes elmondani, hogy igen erős, szenvedélyes muzsikálást hallhatunk tőlük, melyet színpadra akartam vinni. Talán a Besh o droM egyik utánpótlása lehet ez a zenekar, hiszen úgy zenélnek, mint a Besh o droM ’99-ben. . Nincs idő, mely akadályozná őket a zenélésben és az önkifejezésben. Engem ez fogott meg elsődlegesen. Aztán végighallgatva a repertoárjukat 10 perc sem telt bele, mikorra összeszedtem, hogy milyen táncokat tudnék egy ilyen műsorban hozzájuk kötni.

Milyen táncanyagokra gondolsz?

F.K.: Elsősorban moldvai, nyárádmagyarósi, bukovinai, fekete-kőrös vidéki román tánc, örkői, maglódi szlovák, széki, valamint bálványoscsabai, ez az egész egy kis szerb, többszólamú énekkel megfűszerezve.

Ezek szerint ezekkel a táncokkal biztosan találkozunk a műsorban. Azonban felmerül bennem a kérdés, hogy csak a tánc és a zene a fontos, vagy van valamilyen vezérfonala a darabnak? Hiszen látva az általatok készített koreográfiákat nem szimplán az autentikus néptánc színpadra állítását tűztétek ki célul.

F.K.: Ezen pont most gondolkodok, de alapvetőleg nincsen kronológiája,nincsen története. Hatások lesznek és a zene húzó erejére építünk. Minden ami engem inspirált a zene által, azt fogják látni a nézők. A cím is a zene alapján született. Az a muzsika, amit ők feldolgoznak egy nagyon régi ősi zene, melyben benne van a folklór, az autentika, csak ők ezt a saját lendületükkel világszintű erővé változtatják. A műsorban elmegyünk teljesen a pamfletig, de a tiszta forrástól indulva. A darabnak dinamikai kronológiája van. Rögtön az elején a csúcsra indulunk, majd szinte meghalunk. De a műsorban lesznek nyugvó pillanatok is, melyet a vége show-jelleggel zárunk. Ezen még „veszekedünk egy picit“, nincs még eldöntve mi lesz a vége a darabnak. Hétfő este kiderül!

K.L.: Az is inspirált minket, hogy az elmúlt egy évben nagyon sok olyan találkozásunk volt, hogy tudtuk, az adott ember, emberek nincsenek jó véleménnyel rólunk, mert csak azt látják, hogy pörgés, Páva-televíziós szereplés, fiatalok vagyunk stb. De mikor valójában megismertek minket rájöttek, hogy ez nem egy üres tartalom, hanem mi tényleg sokat dolgozunk – ami nem panaszkodás, hanem öröm – s próbálunk hűek maradni az autentikához. Ezzel együtt azt gondoljuk, hogy vannak újító gondolataink , de számora a műsor címe (Külcsín Belbecs) is takarja a tiszta forrásból való táplálkozást. Ez minden számban megtalálható, minden arra, vagy abból épül.

F.K.: Attól még, hogy az egész műsor hangos és színes még nem jelenti azt, hogy értéktelen, rossz is. Mi egy kicsit tovább gondoljuk a dolgokat, de mindig tudni kell honnan indultunk és hová tartunk. Azt hiszem ezt a nézők is látni fogják hétfőn.

K.L.: Attól, hogy Sára Csobán elvetemülten játszik szaxofonon, ami egyesek számára érthetetlennek tűnhet, ő tisztába van a tiszta forrással, az autentikus gyimesi furulyázással is. Mi is hasonlóak vagyunk.

Az idei év a gyerekekről szólt a Pávában. Milyen érzéseitek vannak ezzel kapcsolatban, hiszen ti is vittetek csoportot?

F.K.: Két oldala van a történetnek: az egyik a média és a tv-sek, akik maximálisan velünk együtt tudtak dolgozni, nagyon vártak minket és várták a gyerekeket is, akiket tanítunk. A másik oldal a szakmai része a történetnek, ahol ezt a lelklesedést nem minden esetben tapasztaltuk. Ez a kettősség kombinálódott az egészben. A gyerekek ebből persze nem éreztek semmit, hiszen ezt csak mi éreztük. Ők szerették, nagyon kemény felkészítést csináltunk, nagyon egyben volt és van a mai napig a csapat. Büszkék vagyunk rájuk! Saját magukat is túlszárnyalták, amit ennyi idősen nagyon nehéz feladat. A verseny után persze elkeseredtek, sírtak, de olyan, hogy valaki másnap nem jött próbára nem volt. A lelkesedésük és a mi lelkesedésünk sem hagyott alább és ez a legfontosabb

Gondolom a mai napig követik a Pávát és szurkolnak.

K.L.: Igen, ez így van, mi is kíváncsiak vagyunk a többi veresnyzőre és a további értékelési szempontokra.. A Páva tábor alatt nagyon sok barátság született a gyerekek között, akik izgulnak a másikért. Sajnos a sorsolás olyan szerencsétlenül alakult, hogy az első adásba sok jó együttes került egymás mellé. Abban talán általános egyetértés van, hogy aki az első 12-be bekerül, az egy nagyon magas színvonalat képvisel.Persze ezen belül is látszanak az erőviszonyok. Sajnos mi a Gödöllővel és a Bartina Néptáncegyüttes kerültünk egy csoportba, ami – látva a többi elődöntő sorsolását – sajnos nagyon szerencsétlen összeállítás lett, mert három, komoly csapatról van szó. Úgy éreztem, hogy mi, az első adásba bekerülők nagyon sok esetlegességnek estünk áldozatul, ami szerintem egy 2 milliós nézettségű műsor esetében nem feltétlenül szerencsés. De ez csak zárójeles észrevétel, mert az én szakmai csalódottságomat sokszorosan felülmúlja az, hogy a gyerekek mennyire jól érezték magukat a tábor és a két nap alatt, életre szóló élményekkel, barátságokkal gazdagodtak. A mi adásunkban táncoltak Méráról is versenyzők és mikor lejöttek a színpadról a mieink ott sírtak. Aztán ők is elkezdtek sírni, mert egymás miatt sírtak. Velem ezek a pillanatok mindent elfeledtetnek és csak azt kívánom, hogy a következő szériában legyen egy kicsit átgondoltabb a koncepció, a mostani gyermekbetegségeket kiküszöbölve.

A jövőben hol találkozhatunk veletek?

F.K.: Januárban a Forrás Néptáncegyüttes 30 éves jubileumát ünnepli, ahol a mi általunk rendezett Levelek című előadásból is láthatnak részleteket a nézők. Január 8-án a Művészetek Palotájában szereplünk a Páva-Matinéban a Vadvirággal. Január 9-én Betyárjáték címmel a Nemzeti Színházban lesz egy bemutatónk, melyet Szomjas György rendez. Ez talán ennek az évtizednek a legnagyobb színházi előadása lesz, melyben nagyon sok híres táncos fog megfordulni.  Január 20-án pedig a Czifra Táncegyüttessel lépünk fel a Művészetek Palotájában Kocsis Zoltán estjén, ahol mi az autentikus néptánc vonalat fogjuk képviselni.

K.L.: December 19-én a Fonóban várok mindenkit a Balkán Overdose-ra, mely a Besh o droM -nak és a Csángállónak lesz egy közös bulija. Igazi padlóropogtató buli várható! Azt hiszem lassan a következő évi naptáratok is betelik.

Mindenhez nagyon sok erőt, kitartás és további szép sikereket kívánok!