Maci első hónapja

Maci első hónapja

Mészáros Attilával “Macival” beszélgettem, milyen a Kőrösi Csoma Program, hogyan telt az első hónapja. Fogadjátok nagyon sok szeretettel első beszámolóját.

-Honnan jött az ötlet, hogy pályázz a KCSP ( Kőrösi Csoma Program)-re?

Mindig is érdekeltek a külföldi ösztöndíjak, az egyetemi élet, diáktársak, más országok kultúrái, és mivel én a diplomáimat mind levelező vagy esti tagozaton végeztem a munka mellett, így kimaradt ez a lehetőség az életemből. A Kőrösi Csoma Program a lehető legjobb választás volt, hiszen amellett, hogy a kinn élő magyar diaszpórát a legjobb tudásom szerint tudom segíteni és tudunk együtt fejlődni, amellett belepillanthatok egy másik ország kultúrájába, minden napi életébe.

- Mi lesz a feladatod Kanadában?

Kanadában, Edmontonban kaptam a feladataimat, fogadószervezetem az Edmontoni Magyar Kultúrkör. Néprajz órákat tartok a Szent Imre Akkrediált Magyar Iskolában, gyerek programot vezetek a Kálvin Református Egyháznál, az edmontoni Csárdás gyermek és felnőtt táncegyüttesnél is besegítek, valamint az Edmontoni Magyar Kultúrkör havi programjain is részt veszek és segítek a Magyar Háznál.

- Lassan egy hónapja vagy kint, mesélj milyen volt a kiutazásod, milyen programokon vettél már részt? Milyenek a kanadai magyarok?

A kiutazás kalandos volt, amolyan filmbe illő, ugyanis a hosszú repülőút után az átszállásra Torontóba került sor. Itt kellett elintézni a Bevándorlási Hivatalnál a vízumot, átkelni a hatalmas repülőtéren, csomagokat felvenni, betenni és mindezt egy óra alatt. Persze rohantam is két kabáttal a derekamra kötve, bőrönddel a folyosókon, amikor  pont előttem zárták le a beszállást. Aztán a kedves utaskísérő segítségével mégis csak bekerültem a járatra és időt utazva megérkeztem Edmontonba.

Rengeteg programon vagyunk túl, hiszen rendeztünk zenés vacsoraesteket, ahol az idősebb asszonyokkal főztem, megjártuk Calgary-t a 38. Nyugat-Kanadai Néptánc Fesztivál kapcsán, tartottunk operett estet is, nem beszélve a minden héten megtartott néprajz és táncórákról, valamint érdekesség képpen a Zagyva Bandával egy helyi kéttannyelvű iskolában 750 gyerekkel ismertettük meg Magyarországot, a népzenét és a néptáncot.

A kanadai magyarok nagyon kedvesek és segítőkészek, úgy érzem sikerült beilleszkedni mind a fiatalabb mind az idősebb generációhoz, igyekszem mindenkivel szót érteni hiszen rengeteg közös témánk van.

- Milyen a „kanadai magyar néptánc“?

A kanadai magyar néptánc elsőre meglepetés volt nekem. Arra gondolok, hogy nem is sejtettem, hogy itt kinn ennyi magyarnak fontos a népi kultúrán belül a magyar néptánc ápolása. Minden korosztály kéviselteti magát a próbákon, gyerek, felnőtt, senior erre legjobb példa a Calgary-ban rendezett fesztivál volt. A táncházak mindig tele voltak, személy szerint egy „mini Táncháztalálkozón“ éreztem magam. Volt aki csak dalokat tanul, voltak kezdő táncosok, akiknek épp ez volt az első fesztiváljuk és voltak a már több évtizede táncoló „öregek“ akiket persze csak a tánctapasztalaik miatt nevezem így. Árultak kürtős kalácsot és a régen megvásárolt már nem használt népviseleti darabok is előkerültek eladásra.

Úgy érzem még rengeteg feladat van előttem itt Edmontonban, erre legjobb példa a „Hungary 1956-2016“ Kultúrális Fesztivál, amelyen egy héten keresztül emlékezünk meg az 56‘-ban történt eseményekről.

Folyt. köv. egy hónap múlva!