A jászok bemutatkoznak Budapesten is

A jászok bemutatkoznak Budapesten is

Nagyszabású hazai, jászberényi bemutatósorozaton van túl a Jászok című összeművészeti produkció. Júniusban tíz estén keresztül töltötte meg az előadás a jászberényi Szabadtéri Színpad sorait, így a nagy sikerre való tekintettel a szervezők már a folytatáson is gondolkodhattak. Erre szeptember 14-én a MüPA ad lehetőséget, ugyanis a Nemzeti Táncszínház évadnyitó programjaként lép fel a több mint száz tagú társulat a budapesti közönség előtt.

A Jászok alkotóinak fő célja az volt, hogy bemutathassák e nép összetett és izgalmas történetét sok-sok megpróbáltatással teli útjukon keresztül. Híresen makacs, önérzetes magatartásuknak és kitartásuknak köszönhetően a jászoknak mindig sikerült kivívni mások tiszteletét, az uralkodók figyelmét. Nyelvüket nagyon sokáig, egészen Mátyás király koráig megőrizték, ám a katolizáció hatására később összeolvadtak a környező lakossággal, végül pedig teljesen elhagyták nyelvüket. A produkció alkotói külön hangsúlyt fektettek erre a momentumra is, egy egész koreográfia épül a jászok különleges nyelvének fennmaradt részleteire. Ahogyan azt említettük, a jász nép büszke és makacs, jobbágyi sorsával nem békélt meg, így maga Mária Terézia írta alá a felszabadításukról szóló kiváltságlevelet. A redemptiónak azonban nagy ára volt: jelentős mennyiségű rajnai forint befizetése és katonai kötelezettség terhelte őket. Manapság összetartásuknak köszönhetően a jász viselet virágkorát éli, számos rendezvényen viselik büszkén férfiak és nők egyaránt a rekonstruált és szebbnél szebb öltözeteket.

A produkció alkotói igyekeztek egy olyan szálra felfűzni a történetet, ami az összes jelentős történelmi eseményt megmutatja a jászok életében. Mindezt azonban nem hagyományos mesélésként kell elképzelni: a főszereplő szerelmes pár életén keresztül egyben e népcsoport élete is megelevenedik a színpadon. Családtörténetük hét generáción ível át, útjukat pedig a Bölcsek segítik, ők sejtetik velünk a jövőt. Azért sem mindennapi az előadás, mert a társulat rendkívül nagy. Nem csupán egy tánckar, hanem rögtön kettő, az Állami Népi Együttes és a Jászság Népi Együttes tagjai segítenek felidézni a történelmi korokat, a kifejezetten erre a célra alakult Jászok Vegyeskar, illetve a Hírvivők Ensemble, valamint Pál István „Szalonna” és bandája segítségével. A főszereplők mind-mind jászsági születésűek vagy valamilyen szállal a jászsághoz kötődő művészek: a szerelmespárt Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili viszi színpadra, a kisfiút és a kislányt a Jászság Népi Együttes utánpótláscsapatának két szemtelenül fiatal tagja, Ivanics Patrik és Busai Bori, csodás hangjukkal pedig Turi Melinda (Anya), Mizsei Zoltán (Apa), Rékasi Emese (Lány) és Philipp György (Fiú) mesél nekünk.

Az alkotógárda sem szűkölködik elismert tagokban, hiszen a produkció zeneszerzője, Melis László és jelmeztervezője, Szűcs Edit az Oscar-díjat nyert Saul fia című film munkálatainak fontos szereplői is voltak. A koreográfiákat az Állami Népi Együttes vezetője, Mihályi Gábor, a Jászság Népi Együttes vezetője, Szűcs Gábor, illetve Kökény Richárd, Fitos Dezső és Kocsis Enikő jegyzi. Szövegíróként Melis László és Mihályi Gábor mellett Veszeli Gyöngyi, Várszegi Tibor és Kiss Judit Ágnes segítette a produkciót, míg a varázslatos látványvilágért Soós Andrea felelt, aki egyben producerként is dolgozott a monumentális műben Szalay Tamás segédletével. A következőkben Andreát kérdeztük az előadásról:

Eléd, mint látványtervező és producer elé milyen új feladatot állított a MüPA színpada?

A két helyszín adottságai miatt egészen máshogyan kell gondolkodni a látványban, persze ugyanabból az alapanyagból kiindulva. A nagy kihívást a jászberényi Szabadtéri Színpad általunk kiépített teljes szélessége és a kimondottan alacsony magassága okozta, egy hosszúkás panorámát kellett megjeleníteni, amely egy teljesen szokatlan mozgóképi formátum. Ez nemcsak vizuálisan, technikailag is kihívás volt a stáb részére. Éppen most fejeztem be a holnapi beállás előtt a teljes videó anyag összenézését a felvett előadással, az eredeti méretarányokat megtartva. Kíváncsian várom, hogyan fog ez a MüPA professzionális és monumentális kereteiben élni.

Milyen érzés számotokra, alkotók számára, hogy a jegyek rekordidő alatt elfogytak

Jászberényben bevállaltuk a lehetetlent: tíz előadást 900 fős nézőtérrel, mely szinte végig teltházzal üzemelt. Ehhez képest a mostani előadás 350 darab jegyének villámgyors fogyása borítékolható volt. Természetesen fantasztikus érzés ez az alkotók, de azt gondolom, minden közreműködő számára egyaránt.

Mit gondoltok a produkció jövőjéről? Aki most lemaradt, láthatja-e még az előadást Budapesten vagy akár más, nagyobb városban?

Mindenképpen! Ezen dolgozunk, ennek csak első állomása a mostani budapesti bemutató. Természetesen nemcsak a darab sikeressége szükséges ehhez, nehezebb kérdést vet fel ennek finanszírozása, mivel egy monumentális műről van szó, egy alkalmi társulatról, a több mint száz fő közreműködő és a technikai háttér fedezetéről, a produkció életben tartásáról.

Beváltotta-e az álmaidat, elképzeléseidet a megszületett mű, mertél-e bízni ekkora sikerben már a legelején?

Pontosan két évvel ezelőtt ismertem meg Mihályi Gábort a Jászok kapcsán, s az akkor készülő Megidézett Kárpátaljában dolgoztunk először együtt. Lenyűgöző volt végigkövetni egy produkció születését, megismerni munkásságát, számomra akkor teljesen szűz terület volt a színház belső világa. Az ő legmagasabb szintű alkotói, szakmai és művészi profizmusa, mely hasonló az általam megcélzott és képviselt minőséghez, száz százalékos minőségi garanciát biztosított nekem ahhoz, hogy ebbe a nulláról belevágjunk. És mindehhez alkotótársul, szakmájuk kiválóságait gyűjti maga köré. Igen, bíztam benne. Sokat dolgoztunk ezen! Szívvel-lélekkel. A legcsodálatosabb érzés most az, hogy mindez visszaáramlik a színpadról és a nézőtérről egyaránt!

Bár az előadásra sajnos már az összes jegy elkelt, aki most lemaradt, ne csüggedjen, hiszen, ahogy Andrea is ígérte, lesz még lehetősége megnézni az érdekes és különleges előadást!

Vaprezsán Viktória