Tápió-mentéről az International Songwriting Döntőjébe

Tápió-mentéről az International Songwriting Döntőjébe

Tápió-mentéről az International Songwriting Döntőjébe – Terék Józseffel beszélgettünk

Hogyan indult a pályafutásod?

1980. november 29-én születtem a Pest megyei Tápiószelén. Gyermekkoromat itt töltöttem egészen 18 éves koromig. Zeneiskolai tanulmányaimat 9 éves koromban kezdtem el furulya, majd később klarinét hangszeren Szótér Béla tanár úrnál szülőfalumban. Mindemellett folyamatosa ismerkedtem meg számos hangszerrel, melyeken még a mai napig is szívesen muzsikálok (citera, doromb, nagybőgő). Első zenekaros fellépésem 1992 tavaszán volt, mégpedig családi zenekarral. Nagybátyám Szívós István, illetve nagynéném Szívósné Terék Mária ekkor néptáncpedagógusként tevékenykedett a Tápió-mente több településén is. Zenekarra nem volt sok esetben pénz, így nagybátyám citerázott, nagynéném énekelt, jómagam pedig furulyáztam, klarinétoztam, citeráztam. Első nagyzenekaros fellépésem még ugyanebben az évben, a tápiószentmártoni Tóthágas zenekarral volt. Ekkor kezdődtek el külföldi szerepléseim is a nagyzenekarral, Kóka, Tápiószentmárton, Tápióbicske néptáncegyütteseivel.

Kik voltak a mestereid?

14 éves koromban döntenem kellett, hogy zenei pályára megyek, vagy tanulmányaimat gimnáziumban folytatom. A klasszikus zenei pálya nem állt közel hozzám, így a nagykátai Damjanich János Gimnázium tanulója lettem a sikeres felvételi után. 2000-ben a budapesti Kőbányai Zenei Stúdióba felvételiztem, ahol csodálatos négy évet töltöttem el, hiszen a magyar könnyűzenei élet legnagyobb ikonjaitól tanulhattam. Zeneelméleti, improvizációs és minden egyéb zenei tudást elsajátíthattunk olyan tanároktól, mint Stark Tibor, Esze Jenő, Fekete István, Tűzkő Csaba, Victor Máté, Csejtey Ákos, Csiszár Péter, Gulyás Erika, Cseke Gábor, stb. Az iskolában klarinét, szaxofon, zongora hangszereken tanultam.

A sors úgy hozta, hogy épp a kőbányai évek elején kerestek meg a nagykátai Tápiómente Néptáncegyüttestől, hogy szeretnék, ha a zenekar erősíteném a próbákon zongora-korrepetítorként, illetve a fellépéseken cimbalommal. Cimbalmozni ekkor még nem tudtam, a repertoár betanulására pedig egy hónapom volt. Szerencsére sikerült, így maradhattam a táncegyüttes zenésze. Későbbiekben nagybőgős lettem, a cimbalom pedig csak időszakosan jelent meg a zenekarban.

A néptáncegyüttes vezetője, Domján Lajos, aki Molnár István tanítványaként, illetve a Duna Művészegyüttes táncosaként került a ’60-as években Nagykátára, hatalmas reményeket táplált az új zenekari formációba, illetve az ekkor virágzó táncegyüttesbe. Európa és Ázsia számos országába eljutottunk, melyek közül minden kétséget kizáróan a legnagyobb kuriózum a 2000 szeptemberében megvalósult szereplésünk a Babilon-i Világtáncfesztiválon Irakban.

2003 decemberéig 12 országban szerepeltünk közel 30 alkalommal utazás kiállításokon, világtáncfesztiválokon, nemzetközi fesztiválokon, protokoll rendezvényeken és sok más egyéb programon.

Hogyan kerültél a Dűvőbe?

2003 decemberében keresett meg a salgótarjáni Dűvő Népzenei Együttes egy visszautasíthatatlan ajánlattal, hogy elsősorban nagybőgősként, másodsorban fúvósként álljak be a zenekarba oszlopos tagként. A felkérést még decemberben elválltam, melynek gyümölcseként a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő elismert népi zenekar épp egy jubiláló CD kiadványt készített, immáron jómagammal kiegészülve.

A zenekarba könnyű volt a beilleszkedés, hiszen mindenki a legnagyobb barátsággal fogadott. Öröm volt az elkövetkezendő néhány év, amit a zenekar tagjaival tölthettem. Hrúz Dénes, Hrúz Szabolcs, Andrássy Ferenc és Tóth Gergely személyében megtapasztaltam az érzést, hogy milyen az, amikor az embernek a zenekara a családja is egyben. 2004-2008-ig összesen 14 országban szerepeltünk közel 30 alkalommal. Népzenei táborok, néptáncfesztiválok, világzenei fesztiválok, és minden fontosabb magyarországi, kárpát-medencei népzenei és néptáncos programnak zenekara, zenei programja voltunk. Sajnálatos módon Andrássy Ferenc barátunk betegség miatt nem folytathatta a muzsikálást a zenekarban, helyét a zólyomi Dezider Olah vette át, ő lett a csapat cimbalmosa. A zenekar nagyon nagy erővel bírt, hiszen hat nyelven beszéltünk és minden zenei stílust (a zenészek egyéniségéből és előtanulmányaiből fakadóan) játszottunk. Népzene, klasszikus zene, könnyűzene, operett, cigányzene, szlovák és román zene egyaránt volt a repertoárban töménytelen mennyiségben. 15 féle hangszert szólaltattunk meg egy koncert alatt virtuóz, vagy olykor lírikus hangvételben. A zenekar azonban 2008. július végén Kanadában feloszlott.

Hogyan folyatódott a zenei karriered?

Ebben az évben fejeztem be ének-zene, népzenetanári tanulmányaimat a Nyíregyházi Főiskolán, amikor már hatodik esztendeje a tápiószentmártoni Földváry Miklós Alapfokú Művészeti Iskola zenetanára voltam.

2009-ben az okleveles ének-zene mestertanári diplomát is átvettem Nyíregyházán, jeles eredménnyel zárva az egyetemi szintű tanulmányt.

Saját zenekaromat 2008 augusztusában alakítottam meg azzal a céllal, hogy a saját elképzeléseimet, illetve a zenei világomat olyan kiváló muzsikusokkal valósíthassam meg, akikkel egy húron pendülünk, illetve egy a gondolkodásunk. Megalakult a Terék József és barátai elnevezésű zenekarom, melynek első lemeze már 2008. szeptemberében el is készült.

A CD kiadványon saját szerzemények is szerepeltek, melyek az Antré és a Hora Fantasia címeket viselték. A zeneszámok érdekessége, hogy hatalmas sikert arattak a Nashville-i rendezésű International Songwriting Competition zeneszerző világversenyen. Instrumental kategóriában, közel 15.000 zeneszám közül kerültek be a legjobb 15-be két egymást követő évben is.

Milyen zeneszámokkal neveztél a versenyre?

Magyaros hangszerelésben írtam új számokat, ötvözve kicsit a kárpát-medencei stíluselemekkel. Ettől lett teljesen egyedi és mégis populáris.

Húzzad cigány című szerzeményem most, a 2014-es zeneszerző világversenyen szintén döntős lett, immáron 18.000 zeneszám közül. Király Viktor énekes Hip-Hop kategóriában, illetve Kiss Erzsi World kategóriában is ugyanilyen eredményt ért el.

Ha jól tudom, első magyar népzenész vagyok, aki bekerült ezen a rangos versenyen a döntőbe.

Zeneszerzőként kikkel dolgozol együtt?

Zeneszerzőként a Four for Dance zeneszerzője lettem Nyolctagú jazz-népi zenekaros formációnkkal készítettük el sok zeneszámukat. Köszönet érte a fiúknak, hogy a mai napig ezek a zenék repertoáron vannak!

Néptáncegyütteseknél is felmerült az igény saját népdalfeldolgozásokra. A Nyírség Táncegyüttes, Nógrád Táncegyüttes, Tisza Táncegyüttes felkérésére több népdalfeldolgozásos szám is készült, melyekkel megmérettették magukat a szakma előtt több alkalommal is. Legutóbbi népdalfeldolgozásom 2015. május 30-án kerül színpadra a Tisza Táncegyüttes jóvoltából Szolnokon.

Ilyen sokszínű zenei pályafutásnál lehet fő munkásságot kiemelni?

Igen, a fő munkásságot egy teljesen más terület: szülőföldem, a Tápió-mente népdalos, népzenei múltjának, jelenének a kutatása, gyűjtése, feltárása, rendszerezése, reprodukálása.

Immáron hetedik esztendeje járom a vidéket, gyűjtöm az idős adatközlők népdalait, felgyűjtöm a még meglévő zenészek játékát. Mindezeket leírom, digitalizálom és igyekszem a lehető legtöbb fórumon közzétenni, hiszen ez az enyém, illetve a miénk.

A Tápió-mentéről nem lehetett korábban túl sokat hallani, csak hogy ott van a Jászságtól nyugatra. Hála Istennek mára ez szinte teljesen megváltozott és a 21 település büszkén elmondhatja, hogy népdalos, népzenei kultúráját sikerült megmenteni, sőt, átörökíteni a következő 2-3 generációra.

Köszönet a zenekaromnak, akik mindig, minden körülmények között mellettem vannak:

Hrúz Szabolcs-hegedű

Tóth Gergely-brácsa

Dezider Olah-cimbalom

Rendszeresen közreműködnek a cd kiadványokon, illetve a koncerteken:

Hetényi Milán-ének

Kubinyi Júlia-ének

Boda Péter-ének

Pál Mihály-hegedű

Seres Vilmos-klarinét

2015. május 15-én a Népművészet Ifjú Mestere címért is a Tápió-mente tót népdalos, népzenei értékeivel pályáztam, ahol Kocza József tót nótáit szólaltattam meg Hrúz Szabolcs, Tóth Gergely, Szabó Dániel segítségével klarinét hangszeren. A szakmai zsűri értékelésén Sebő Ferenc példaértékűnek nevezte szakdolgozatomat, mely egy hiánypótló szakanyag a Tápió-mente a tót lakosságának népdalairól, népzenéjéről.

Eddig nyolc település saját népzenei, népdalos CD kiadványát készíthettem el, illetve a Tápió-mentét öszefoglaló dupla CD-t, egy zenekaros könyvet, valamint egy DVD-ROM archív hanganyag-melléklettel ellátott Tápió-menti népdalos könyvet.

Valamennyi kiadvány lektoráláson ment keresztül, ezzel is alátámasztva a kiadványok tartalmának eredetiségét, hitelességét, sokszínűségét, illetve a Tápió-mente néprajzi értékét.

Mik a terveid a jövőben?

A saját zenekarommal szeretném folytatni a hiánypótló kiadványok elkészítését, illetve újdonsült intézményvezetőként szeretném a tápiószentmártoni Földváry Miklós Alapfokú Művészeti Iskola jövőjét a lehető legjobb irányba terelni a kollégák, a szülők és a vezetőség segítségével.

Szeretném, ha minél nagyobb területen ismernék, elismernék a Tápió-mente népdalos, népzenei, néptáncos, népviseletes értékeit.

Mindezeknél már csak egy dolog, ami mindennél fontosabb:

Egészségben és békességben akarom nevelni kisfiamat, Leventét, aki imádja a népzenét (gyakorlatilag minden mást kivesz a magnóból), és mindig zenél, énekelget, vagy táncol. Teszem mindezt feleségemmel, Barbarával, aki fiammal együtt az élet legnagyobb ajándéka számomra.

Díjak, kitüntetések

2015: International Songwriting Competition – 18.000 zeneszámból Instrumental

kategóriában döntős (legjobb 15) a „Húzzad cigány” című szerzeménnyel

2014: Miniszteri Elismerő Oklevél

Magyar Arany Érdemkereszt

2013: XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivál – Zenei Különdíj

2012: Tápiószeléért Emlékérem

2010: International Songwriting Competition – 15.000 zeneszámból Instrumental

kategóriában döntős (legjobb 15) az „Antré” című szerzemény,

közönségszavazat 2. hely

2010: UK Songwriting Competition – Instrumental kategóriában döntőbe jutott

az „Antré” és a „Hora Fantasia” című szerzemény

2009: International Songwriting Competition – 15.000 zeneszámból Instrumental

kategóriában döntős (legjobb 15) a „Hora Fantasia” című szerzemény,

közönségszavazat 3. hely

2006: Muzsikáló Százhalombatta Alapítvány Zenei Díja (Dűvő zenekarral)

2005: Fehér Rózsa Rend díja (Dűvő zenekarral)

2003: Pro Urbe díj (Nagykáta) a Tápiómente Táncegyüttessel

1994: Pest megyei Népdaléneklési Verseny – Gödöllő, Arany minősítés

Köszönöm a beszélgetést! További sok sikert és jó egészséget kívánok a Folkpédia csapata nevében!