Édesanyám sok szép szava…

Édesanyám sok szép szava…

Március 16.-án Enyedi Ágnes gyergyói családi kalandozásaiba csöppenhetünk a Bethlen Téri Színházban este 19 órától. Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit a koncertre!

Nagyon régóta énekelsz és tudjuk rólad, hogy erdélyi származású vagy. Már önálló albumod is megjelent. Honnan jött az ötlet egy ilyen koncert, előadás létrehozásához?

Mindig nagyon fontos volt számomra az, hogy honnan származom, nem csak a magánéletben, de énekesként is. Édesapám részéről bonchidai, édesanyám részéről pedig gyergyói vagyok, de Székesfehérváron nőttem fel. Ez a kettősség, pontosabban inkább „hármasság” meghatározó az életemben. Már a lemezemen is helyet kapott a bonchidai zene mellett a gyergyói muzsika, de az elmúlt évek koncertjein ez idáig kicsit nagyobb hangsúlyt fektettem az előbbire. Nagy élmény számomra, hogy ezzel az előadással egy kicsit a gyergyói énem is megmutatkozhat, a gyergyóditrói gyökereim is méltó helyre kerülnek bennem és a színpadon egyaránt.

Egész gyermekkoromat végigkísérte egy könyv, mely az Édesanyám sok szép szava címet viseli és a ditrói üknagymamám, Kurkó Julianna repertoárját mutatja be. A könyv a 80-as években jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál a gyűjtő, Albert Ernő szerkesztésében – és nem csak a családunk számára, de népköltészeti szempontból is igen értékes kiadvány. A borítóján egy idős, 94-95 éves asszony képe, szeméből csupa kedvesség, szeretet, ugyanakkor komolyság, bölcsesség árad. Sokszor levettem a polcról ezt a könyvet, lapozgattam, olvasgattam, újra és újra elcsodálkoztam azon, hogy micsoda kincseket, milyen gyönyörű balladákat, keserveseket, lírai dalokat tartalmaz. Édesanyám még ismerhette dédnagyanyját, sokat mesélt róla, így kicsit közelebb kerülhetett hozzám az alakja. Nem sejtettem, hogy a gyűjtések hanganyaga egy karnyújtásnyira van tőlem – a Hagyományok Háza Archívumában. Amikor a kezembe került ez a több órás anyag, azonnal nekiláttam többször is végighallgatni és megtanulni a szebbnél szebb népdalokat, balladákat. Lejegyeztem a dallamokat és a dallamvariánsokat, újra és újra elővettem, válogattam, tanultam őket, fantasztikus élményt adott. A felvételek között rátaláltam dédnagyanyám, Ádám Teréz dalaira is, akinek csodálatos hangja és előadásmódja is azonnal magával ragadott. Ezekből a gyűjtésekből, illetve Kelemen László, Bartók Béla, Molnár Antal, Lajtha László gyűjtéseiből állt össze az előadás zenei anyaga, melyet Kelemen Lászlóval szerkesztettünk, aki ő maga is gyergyói, így számára hasonlóan fontos a családi kötődés.

Hogyan fog felépülni a koncert? Mi a vezérfonal? 

Egy nagyon színes zenei anyag állt össze, a legrégiesebb balladáktól és keservesektől, a lendületes táncdallamokon át az újabb stílusú dalokig nagyon sok rétege és jellege jelenik meg a gyergyói népzenének. Az előadást az alábbi sorokkal jellemeztük és foglaltuk össze: „Ugyan helyenként egy már szinte elmúlt életforma üzenetei csendülnek fel a költői szövegű régi dalokban, de az évszázadok alatt csiszolódott népdalok az emberi élet ma is fontos kérdéseihez is kapaszkodót nyújtanak, legyen szó párválasztásról, házasságról, hazaszeretetről, hitről, születésről vagy épp szeretteink elvesztéséről. A dalok zeneisége és a műfaji sokszínűség – a balladáktól a pattogó táncdallamokon át a keserveseken és altatókon keresztül a lírai dalokig -, valamint a koncert szerves részét alkotó tánc, a színpadi dramaturgia és az egész előadást átszövő személyes családi, rokoni kötelékek együtt kivételes élményt ígérnek.” Bízom benne, hogy valóban maradandó élményt tudunk nyújtani ezzel az előadással. Úgy érzem, hogy sok szempontból is ez eddigi énekes pályafutásom egyik legfontosabb munkája.

Kiket hallhatunk a koncerten rajtad kívül? 

Az előadásban kiváló muzsikusok és táncosok közreműködnek. Sokat köszönhetek nekik, hiszen nagyon odaadóan, kitartóan és szeretettel állnak ehhez a munkához. Jó látni, hogy ők is szívügyüknek tekintik, nekik is fontos, hogy egy igazán értékes és magas színvonalú produkció kerekedjen ezekből a szépséges zenékből és táncokból. Az előadás cimbalmosa Enyedi Tamás; furulyán és harmonikán Salamon Soma játszik; Mihó Attila hegedül, András Orsolya pedig a gyergyói zenében nélkülözhetetlen gardonon fog játszani. Az előadás táncosai ifj. Zsuráfszky Zoltán – aki egyben a darab koreográfusa is –, és Szabó Judit.

Mi lesz a következő cél, mi várható a jövőben, hol láthatunk? 

Ami ezt az előadást illeti, fontos célnak tartjuk, hogy a közeljövőben Budapesten kívül Erdélyben is be tudjuk mutatni: vissza tudjuk vinni oda, ahonnan származik. A tavasz folyamán több alkalommal is bemutatunk rövidebb részleteket az előadáson elhangzott összeállításokból: legközelebb április 11-én a Hagyományok Háza költészet napi gáláján. Emellett jelenleg a Magos zenekarral lemezt készítünk, a Tázlóval rendszeres táncházakat tartunk, többfelé koncertezünk. Mindkét zenekarral készülünk többek között a Táncháztalálkozóra, illetve a Művészetek Völgyébe, a Magossal néhány napon keresztül a Folkudvar házigazda zenekara leszünk. A Tázlóval folytatjuk az Eötvös 10-ben elkezdett klubunkat, melynek a következő vendége április 8-án Petrás Mária és a Muzsikás Együttes lesz. Nagyon várjuk ezt a közös estét és ezzel együtt a közös muzsikálást. Salamon Somával pedig jelenleg egy kvartett formáción dolgozunk, mellyel egy újabb amerikai turnéra készülünk. Emellett fontosnak tartom, hogy az éneklés, tanítás és tanulás háromszögéből kicsit kiszakadva, tavasszal vagy nyár elején egy újabb erdélyi gyűjtőútra is időt szakítsak, visszalátogassak a legkedvesebb énekes mestereimhez. Ezek az utak mindig újabb és újabb feltöltődést is jelentenek amellett, hogy rengeteget tanulok és tapasztalok általuk.

A nyári gyűjtőúton egyvalakivel sajnos már nem találkozhat-Láli néni ( Maneszes Józsefné, Tóth Maris), akinek Ági a gyönyörű dalokat, sok-sok szeretet, kedvességet, bölcsességet, beszélgetéseket köszönheti már az égi népdalénekesek sorába kellett helyet foglalni. Szívből kívánom, hogy Ági hangjában Láli néni egy-egy szívbemarkoló éneke is felcsendüljön.