Kalocsai viseletek

Kalocsai viseletek

Nagyon régóta érdekel milyen a valódi kalocsai népviselet, hiszen sokszor csak a silány minőséggel találkozok (amit sajnos sokan felvesznek és azt hiszik az az eredeti viselet), pedig ennek a vidéknek annyira gazdag a népviselete és a népi kultúrája, hogy a fotósorozat, amit készítettünk „Leánytól az asszonnyá válásig…” projektünkbe bele se fért.

A fotózáshoz barátnőm és munkatársam segítségét kértem, hiszen ő kalocsai és ilyen fiatalon is mindent meg tesz azért, hogy nagyon sokan megismerjék milyen az igazi kalocsai és Kalocsa környéki viselet.

Vörös Laurát már több képünkön is láthattátok teljes viseletbe, ajánlom figyelmetekbe a régebbi képeinket is, hiszen őt az elsők között kértük fel fotózásra. (Akkor még nem tudtam, hogy milyen viselet arzenálja van-ma már párat én is szívesen látnék a viseleteim között☺ ).

Lauráról tudni kell, hogy nem csak magának gyűjti a ruhákat, hanem azokkal az idős asszonyokkal is tartja a kapcsolatot, akik még a régi technikákra, régi öltözködésre is emlékeznek, ezért is láthatjátok a fotóinknál melyik ruhát kinek köszönhetjük, hiszen ha ők nem gyűjtik, nem vigyáznak rá nem lenne mit megmutatni, nem lenne példa előttünk.

Kisebb interjút kértem Laurától és keresztanyjától Dr. Kovács Istvánné Sztakó Évától a Kalocsai Népi Együttes vezetőjétől, akinek itt is köszönjük a segítségét. A következőkben a velük készült beszélgetés kivonatát olvashatjátok (a beszélgetésben az ünnepi viseletekről beszélgettünk, legközelebb megemlítjük a hétköznapi viseletdarabokat is, hiszen azok is gyönyörűek).

Ha bármi kérdésetek merül fel kérlek keressétek Laurát, aki biztosan tud segíteni legyen az tojásfestés, pingálás, hímzés vagy ha csak beszélgetni szeretnétek az öregekkel.


Milyen a kalocsai viselet? Melyik a leghíresebb
?

Laura: A kalocsai viseletnek nagyon sok variácója létezik. A leghíresebb,amit világszerte ismernek a cifra kalocsai hímzés. Ezt elsősorban a lányok viselték, de a menyecskék is felvehették még (idősebbnek már nem illett cifra ruhát öltenie).

A lányok általában cifra vagy fehér hímzésű ruhát viseltek. A fejükön mindig bukros pántlika volt (hajuk felkontyolva 4-8 ágból). Ezeket csonthajtűkkel tűzték meg, és a konty közepén nagy díszes csat volt. A konytuk teli konty volt, és a pántlikát a kontyra tették rá. Régebben a lányok ékessége a hajuk volt, így ez nem okozott problémát, ma azonban ez már változott. Nincs minden lánynak akkora haja, de arra kell törekedni, hogy a konty tartja úgymond a pántlikát. A pántlika kék, rózsaszín vagy fehér volt, valamint az 1900-as évek elején még a rózsás pántlika volt az elterjedt.

DSC_2937-Editprofile

A rózsás pántlika szinte teljesen a fejre simult, 3-4 bukorból állt összesen. A későbbi taft szalagból készült pántlikák már nem voltak ennyire laposak, ahogy teltek az évek egyre magasodott, ezek már 7-8 bukorból álltak. Azonban tévhit a teljesen felkör alakú pántlika, ez a Gyöngyösbokréta mozgalom idején terjedt el, ahol sok dolgot átalakított a mozgalom. Az arany középút, ha lehet ilyet mondani a masni formájú, amely nem simul teljesen a fejre és nem is ér össze. Ma sokan visszatérnek a teljesen lapos pántlikákhoz. Ezek azért nem illenek a ruhákhoz, mert a korszakok nem passzolnak. Amikor a lapos pántlika volt divatba a szoknyák még lábszárközépig értek, és amikor a szoknyák rövidültek inkább a masni formájú pántlika volt az elterjedt. Mivel a fennmaradt viseletek már ebből a korból valók ezért általánosságban térd alá érnek a szoknyák, és ezekhez a masni formájú pántlika illik korban.

DSC_2967-Editprofile

Mivel sütötték a hajukat?

Laura: A lányok haja kormizóvassal volt besütve, ezzel készítették a ma ismert marcell-hullámot. Később megjelentek a csipeszek, ami hasonló hatást kelt, de azért látni a különbséget a kettő között. Az 1900-as évek elején is még középen elválasztva hordták a hajukat marcell-hullámmal, míg az 1950-60 években már az oldalt elválasztott haj volt divatban, amit csipesszel készítettek. A hullámok közé díszes csattokat tűztek. Ez is idővel változott, hiszen régebben a francia csatthoz hasonlót használtak, aminek a teteje mintás volt, míg később már a mai hullámcsatt féle volt a végén dísszel.

Kendőt hordhattak lányok is?

Laura: A lányok is hordtak kendőt, de ezeket nem az ünnepi viseletkhez, és inkább az őszi-téli időszakban.

Mit hordtak a nyakukba?

Laura: A nyakban lázsiást hordtak a lányok és a menyecskék is, melyet sokszor a vőlegénytől kaptak, jelképezve, hogy milyen gazdag. A lázsiás lehetett 1-3-5-7 érmés is, melyet sárga színű savógyöngyre fűztek. Mindig vizikliben jártak az ünnepi viseletnél, és a vizikli alá krézlis ingvállat vettek, amelynél a krézlinek nem kellett elől összeérnie, vagy ha a vizikli áttetszős, organtin anyagból készült, akkor hímzett pruszlik, ingvállatt vettek alá. Később a lázsiást felváltották olyan medálok, mely kinyitható és fénykép volt tehető bele, vagy Szűz Máriás medál, majd az ezüst vagy fehér gyöngy. Piros és színes gyöngyöt soha nem hordtak. A gyöngyöt hátul szalaggal kötötték meg, amely lehetett rózsás, rózsaszín, kék vagy fehér. Kis, szép, egyforma masnit kötöttek és a szalag hossza a viselő korától függött, a kor előrehaladtával rövidült, majd nagyon idős korban sem gyöngyöt, sem gyöngypántlikát nem használtak.

DSC_2959-Editprofile

Milyen színeket használtak a hímzésben?

Laura: A kalocsai hímzés is két színből állott régen, kékből és feketéből, később jött a piros, majd néhány szín, és folyamatosan egyre színesebb lett. A kalocsai hímzésnek jelenleg 4 fajtája ismert: a korai vagy öreg kalocsai, a fehér, a cifra és a szomorú.

Milyen a korai vagy ókalocsai viselet?

Éva néni: A helyes elnevezés a korai vagy öreg kalocsai. A motívumok és a színezés is eltér a későbbi kora jellemző cifrától.  Kerek, vagy csepp alakú levélkék szellősen helyezkednek el a mintában, majd színesedni kezd a minta és ezzel a forma is változik. A fonalgyárak által gyártott színek sokasodásával függ össze a színgazdagság gyarapodása.

DSC_2960-Editprofile

Milyen hibákat követnek el ma az öltözésben azok, akik nem teljesen ismerik a kalocsai viseletet?

Laura: Az ünnepi viselethez, brokát selyem, maszatos vagy bársony rózsás ruhákhoz mindig cipőt vettek, ez lehetett csatos, félfűzős. A papucsot a szövet, koszorús és kázsmér szoknyához vették fel. Az 1900-as évek környékén még divatban volt a fűzős hímzett bakancs is. Itt azonban szintén hiba lehet, ha valaki felvesz egy cifra hímzett ruhát, pruszlikkal és ingvállal és felvesz hozzá egy hímzett fűzős bakancsot, hiszen korban nem passzol. Ez a bakancs a korai kalocsai hímzéssel illik, valamint a selyem, bársony rózsás szoknyákhoz, kötényekhez, vállkendőhöz.

Éva néni: Hibaként jelenik meg egyes kalocsai utánzatokban, hogy a kötény rövidebb a szoknyánál, ez sohasem fordul elő ezen a vidéken. Összekeverik, mit mivel lehet felvenni. A hétköznaplós szoknyához nem húzhatunk nagyünneplős darabot, a nagyünneplőshöz nem lehet csupán féketőt tenni a fejre. Misére csak bekötött fejjel mentek az asszonyok. Ünnepi alkalommal nem hordtak papucsot, sőt bálban sem. Zsebkendő mindig volt a lánynál, sőt a férfi ünneplős viseletében is ott volt a hímzett zsebkendő.

Az ünnepi viselethez mit vettek fel?

Laura: Az ünnepi viselethez a lányok pántlikát, a menyecskék, asszonyok fityulát vagy kendőt vettek. A menyecskéknek a fityula alól kilátszott az úgynevezett menyecskesík. Az asszonynak már nem illett ilyet felvenni, ahogyan azt a neve is mutatja. A fityula színe is meghatározhatja, hogy ez asszonynak vagy menyecskének való viselet, valamint nagyon fontos, hogy milyen színű csipke van a szélén. Egy fiatalabb menyecskének nem illett fekete csipkés fityulát venni, míg egy asszonynak már nem illett fehér csipkés fityulát venni. Ma nagyon sokan csak a a fityula alá való „féketőt” főkötőt veszik fel. Ez nagy hiba, hiszen az ünnepi viselethez semmiképpen nem vették fel, de hétköznap is esetleg otthon. Ez a szokás enyhült egy kicsit az idő elteltével, hiszen az 1900-as évek elején pl. féketőben a kapuig sem mentek ki, míg az 1950-es évek körül, már a faluba elmentek féketőbe, de Kalocsára azért nem jöttek be abban.

DSC_3051-Editprofile

DSC_3113-Editprofile

DSC_3119-Editprofile

Mit tudunk a szomorú kalocsairól?

Laura: Az asszonyok életkorának előrehaladtával fogytak a színek a hímzésből, hiszen már a viselkedésük, is visszafogottabb lett, nem illett a harsány, kihívó viselkedés, mind ez visszatükröződött a viseletben is. A három legélénkebb, legharsányabb szint hagyták el a hímzésből a pirosat, a rózsaszínt és a citromsárgát. A kék a lila dominált, ugyan azt a motívum világot hímezték mégis összhatásában szomorúbb, visszafogottabb lett. A gyász színe a fekete volt, de az ingváll, fékető maradt a fehér sifon anyag, hímezve, aki gyászolt az a hímzett ruhadarabjait, szomorúra, fehérre cserélte, még akkor is, ha fiatal volt.

DSC_3097-Editprofile

Az asszony hordhatott még fityulát vagy már csak kendőt?

Éva néni: Valamikor az asszonyok, ha fityula volt is a fejükön, de ha templomba mentek ennek a tetejére kötötték a kendőt, mert templomba, csak bekötött fejjel illett bemenni.

Mi a menyecske elsődleges védjegye? Mit vehetett fel és mit nem? Van esetleg lányságából maradó viseletdarabok?

Éva néni: Nehéz definiálni, hogy meddig menyecske a menyecske. Mindenesetre a menyasszonyi ruha levetése után újmenyecskeként köszöntik, a rokonok „új ángyinak” hívják még egy rövid ideig. Fiatal menyecskeként kb. 1 évig vagy a gyerek születéséig még hordhatta a fehér likas szoknyáját. Azt mondja a mondás, hogy bekötötték a fejét, ha férjhez ment valaki, természetesen ez nem jelképes mondás volt annak idején, hiszen többé már nem hordhatta kiengedve a haját, csak felkontyolva. A konty sem lehetett szabadon, fékető, kendő, vagy fityula fedte, ez megint alkalomfüggő volt, a régi szabály szerint az asszony utcára nem ment féketőben, csak bekötött fejjel. Az asszony a tágabb fogalom, mindenki asszony lett, aki férjhez ment. Amíg maga is nem lett anyós, addig menyecske volt, hiszen bevett szokás volt, hogy a férfi menyecskét vitt a házhoz a nősüléssel. Ott volt az anyós, aki a háztartást irányította, a meny jószerével ingyen cseléd lett. Majd szép fokozatosan átvette a háztartás irányítását az anyósától. A menyecske a fiatal asszony szinonímája. Az öregasszonyok között is volt különbség, hiszen az úgynevezett „fiatal” öregasszony már szomorú ruhát hordott, mert már maga is esetleg anyós lett, de korban még csak középkorú volt, hiszen abban az időben korán házasodtak. az igazi öregasszonyok már csak sötét ruhát viseltek, az ingváll és a fékető vagy fehérrel, vagy szomorúval hímzett volt.

Miért fekete a menyasszony?

Laura: A menyasszonyi viselet az 1900-as évek előtt és után is fekete volt, majd az 1930-40-es évek körül kezdett el divatba jönni a fehér menyasszonyi viselet. A világháború környékén azonban rengeteg fekete ruhás menyasszony látható, hiszen ha valaki gyászolt, feketébe ment férjhez. A menyaszony lábán általában fekete csatos cipő volt, ruhája tiszta fekete selyem vagy bársony rózsás. A selyem volt az olcsóbb így a szegényebbek általában selyembe, aki pedig megtehette bársonyba öltözött. A fekete kötény alá vettek egy fehér singlölt kötényt, a fekete vizikli alá pedig egy fehér krézlis singlölt ingvállat. Nyakukban általában lázsiás, mellükön keresztbe rozmaring, amely a szívtől indult. Mivel a lányok ékessége a hajuk volt, ezért a menyaszony haja ki volt engedve és besütve kormizóvassal, majd lazán megkötve egy fehér szalaggal. Fején fehér bukrospántlika, mirtusz koszorú és előtte rozmaring. Kezében zsebkendő, olvasó (rózsafűzér), és csatos imakönyv.

DSC_3158-Editprofile

Éva néni: A fekete selyem, vagy bársony nagyünneplős viselet, és a fekete a gyász színe. Az esküvő az egyik nagyünnep. A menyasszony kvázi gyászolta a lányságát. Magán viselt több jelképet is, például a bukros pántlika utoljára volt a fején, ez a lányságának jelképe, a mírtusz koszorú a menyasszony fejdísze, a rozmaring a tisztaság a termékenység jelképe. A fekete selyem alól kilátszik a lánybéli fehér kötény is, ennek leginkább esztétikai jelentősége van. A rózsafűzér, imakönyv vallási jelképek.

DSC_3161-Editprofile

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.