Boldog – Interjú Kepesné Tóth Katalinnal

Boldog – Interjú Kepesné Tóth Katalinnal

Milyen ruhát hordtak régen a fiatal lányok? Miről ismerték meg a boldogi leányt? (haja, ruhája, szalagok, gyöngy)

A boldogi lányok viselete koruk szerint változott. A legkisebbek, a gyerekek még obonyt hordtak, később, a nagyobb testvérek ruháit alakították át kisebb méretűre. Ezek már magukon hordozták a boldogi viselet jegyeit. A serdülő, majd eladósorba kerülő lányok jellegzetes ruhadarabjai: szálika (alatta féling) pendő, ráncolt szoknya, mely hétköznapi viseletre karton anyagból készült, ünnepi viselete posztó, delin, vastagselyem anyagokból, majd a kötény (hétköznap kék kartonból, ünnepnapon fekete selyemből készült). Az ünnepi viseletnél a pendő fölé „ kacskaringós szoknyát ” vettek föl, ami a ringó járást biztosította.

Hajukat többféleképpen fésülték:

  • oldalt elválasztva, egyágba, vagy kétágba befonva, végén keskeny szalaggal.
  • sodorva (elől, középen szétválasztva kétoldalt „ sodorták” a hajat, szappannal rögzítették és hátul lófarokba összefogták, erre széles pántlikát kötöttek).

DSC_5933-Editprofile

Ünnepnapokon galárist (piros, világos kék) viseltek, melyet keskeny rózsás pántlikával fogtak össze. A galárison elő pikó (négyzet alakú tükör) lógott.

Milyen színeket hordhattak a lányok?

A lányok világos-főleg fehér szálikát viseltek. Vastagselyem volt rajtuk a legnagyobb ünnepeken, de a kisvirágos delin szálika is népszerű volt. Hétköznapokon karton szálikát hordtak. Búcsúkor a kikeményített ráncolt, majd legyező formára nyitott félinget viselték, alatta a pruszlikot, fölötte a „fodros kendőt”.

DSC_5924-Editprofile

Az ünnepi szoknya a piros posztó rózsás, kék delin és rózsaszín delin volt.

Miben mentek férjhez?

A boldogi menyasszony viselete: Keményített, ráncolt féling. Gazdagon díszített világoskék pruszlik. piros galáris. Kézzel hímzett lyukhímzéses, csipkével díszített keményített vállkendő. Pendő, kacskaringós szoknya, fehér, selyemsíkos ráncolt szoknya, ugyanilyen ráncolt fehér köténnyel. Fehér harisnya, panglis cipő, vagy keményszárú fekete, lakkos csizma.

DSC_5984-Editprofile

Haja: hátul lófarokba összefogva, befonva, végén széles szalaggal.

A fehér, rózsaszín és kék virágokkal, rezgővel, tükörrel díszített koszorút zöld levelek szegélyezik. A koszorúfelhelyezése után kerül a fejre a lófarokhoz erősítve a párta, amelyhez széles, hosszú pántlika van rögzítve. A pántlikát brosstűk díszítik.

DSC_5996profile

Rozmaring volt a lányoknál?

Nem volt rozmaring, csak muskátli virág a fodroskendőbe szúrva.

Az esküvő utáni első vasárnap miben mentek a templomba? Mit hordtak az első gyermek megszületéséig?

Az esküvőt követő első vasárnap a fiatal asszony fátyolos fejviseletben volt, haja tyúkosan befonva, csipkés konttyal és rajta a fátyol.

DSC_6032-Editprofile

Ezt követően az első gyerek megszületéséig hordhatta a csipkés kontyot, mely jellegzetessége a sárga pillangós borítás fekete ráncolt szalaggal és a tetején a henger alakú piros dísz.

Változott a hajviselet a leányhoz képest?

Az asszonyok már csak tyúkosan fésülködhettek, először csipkés kontyot, majd tintokos kontyot hordhattak. Ez utóbbit a kendő alá is felvették.

Mi jellemzi az asszonyok viseletét? Milyen fejviseletük volt?

A fiatal asszonyok viselete nem sokban különbözött az eladó lányokétól, kivéve a fejviseletet. A fátyolos viseletet csak egyszer viselhették. A csipkés konty nem templomi, inkább lagzis viselet volt.

Templomba a fiatalabb nők még sátorosan vehették föl a fejkendőt, amely selyemből, vagy lyukhímzéses anyagból készült.

Hagyományos „boldogiasan” megkötött kendők anyaga lehetett selyem, zsalyi, liszter (hímzett szegéllyel). A kendők 3 sarkára bojtot készítettek selyem cérnából az asszonyok.

A ruhák színe az életkortól és a naptári ünnepektől függött. Első vasárnap, húsvétkor, búcsúkor a legdíszesebb ruhadarabokat viselték.

Mi a legkülönlegesebb viseletdarab, ami a leginkább a boldogira jellemző?

Kacskaringós szoknya és a lyukhímzéses kendők, talán a csipkés konty?